2022, Volume 19, Issue 1

Back to the Table of Contents

Gleb P. Pilipenko
Institute of Slavic Studies of the RAS
Moscow, Russia

The Use of Toponyms in the Spontaneous Speech of Hungarians Living in Vojvodina and Prekmurje

Voprosy onomastiki, 2022, Volume 19, Issue 1, pp. 139–159 (in Russian)
DOI: 10.15826/vopr_onom.2022.19.1.007

Received on 5 October 2021

Abstract: The paper discusses for the first time the toponyms occurring in the spontaneous speech of Hungarians living in the bilingual regions of Vojvodina (Serbia) and Prekmurje (Slovenia). The author aims to reveal the patterns and general trends in the use of Hungarian and Slavic forms of toponyms in the speech of informants of two contact regions. Another task is to outline the features of morphological adaptation of borrowed place names to the case system of the Hungarian language (cases expressing direction and location). The data for the study was collected from 2012 to 2019 during the author’s field research, specifically by conducting semistructured interviews with informants. It is stated that the interlocutors use both Hungarian and Slavic toponyms in their spontaneous speech. We can often find variability: in the speech of one informant, both options may occur. The use of the Slavic form of a toponym is accompanied by metalinguistic comments, explaining the choice of this form in the narrative. The comments can be brief or more detailed. Both Hungarian and Slavic toponyms are used mainly with external local cases (supersessive, sublative, delative). However, there are cases of interference with Slavic languages, when Hungarian variants of toponyms, as well as borrowed toponyms from Slavic languages, are used in internal local cases (equivalents of Slavic case constructions), but this is less common. In broad terms, there’s a lot of uniformity regarding the use of toponyms in the speech of the respondents from Vojvodina and Prekmurje. It now is planned to verify whether similar processes occur in the speech of Hungarians living in other bordering countries (both Slavic and non-Slavic), to build a more comprehensive typology. Slavic forms of toponyms should be included in the Termini dictionary which lists borrowings in the speech of Hungarian diaspora.

Keywords: toponyms, Hungarian language, Serbian language, Slovenian language, bilingualism, Vojvodina, Prekmurje.

Acknowledgments

The author is grateful to Dr. Biljana Sikimić for the help in organizing field researches in Serbia. The author is grateful to Urška Car and Helena Zver for their help in organizing field research is Slovenia.

The paper was funded by the Russian Science Foundation, project number 20-78-10030 Language and Cultural Contacts during the Social Transformations among National Minorities in Alpine-Pannonian Region.

References

Andrić, E. (2018). Alaki tükrözés az újvidéki magyar nyelvhasználatban. BeauBasin: GlobeEdit.

Andrić, E. (2019). Lexikai interferenciajelenségek a vajdasági magyar nyelvben. Hungarológiai Közlemények, 3, 106–122. https://doi.org/10.19090/hk.2019.3.106-122

Backhaus, P. (2007). Linguistic Landscapes. A Comparative Study of Urban Multilingualism in Tokyo. Clevedon, Buffalo, Toronto: Multilingual Matters Ltd.

Bašić, G., & Crnjanski, K. (2006). Politička participacija i kulturna autonomija nacionalnih manjina u Srbiji. Belgrade: Centar za istraživanje etniciteta.

Bernjak, E. (2004). Slovenščina in madžarščina v stiku. Sociolingvistične in kontrastivne študije. Maribor: Slavistično društvo.

Bokor, J. (2001). A magyar nyelv és használata a szlovéniai Muravidéken az ezerforduló küszöbén. Magyar nyelv, 97(1), 34–52.

Borisov, S. A., & Pilipenko, G. P. (2020). Cheshsko-serbsko-rumynskie yazykovye kontakty v rumynskom Banate (na materiale polevogo issledovaniia) [Czech-Serbian-Romanian Language Contacts in Romanian Banat: A Fieldwork Research]. Vestnik Tomskogo gosudarstvennogo universiteta, 459, 15–26. https://doi.org/10.17223/15617793/459/2

Dragin, A. (2015). Životna priča kao metod beleženja rodnih aspekata istorije žena: Mađarica sa Telepa. Novi Sad: Magyar Szo.

Göncz, L. (1999). A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest, Novi Sad: Osiris Kiadó-Kalligram Könyvkiadó, MTA Kisebbségkutató Műhely.

Göncz, L. (2004). A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások. Subotica: MTT, MTA.

Göncz, L., & Vörös, O. (2005). Hungarian in the Former Yugoslavia (Vojvodina and Prekmurje). In A. Fenyvesi (Ed.), Hungarian Language Contact Outside Hungary: Studies on Hungarian as a Minority Language (pp. 187–240). Amsterdam (Philadelphia): John Benjamins Publishing Company.

Katona, E. (1995). Interferencia-jelenségek mérése a vajdasági magyar nyelvhasználatban. In I. Kassai (Ed.), Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat (pp. 225–233). Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

Kolláth, A. (2005). Magyarul a Muravidéken. Maribor: Slavistično društvo.

Kovács Rácz, E. (2016). Nyelvjárási jelenségek a mai bácskai élőnyelvben. Hungarológiai Közlemények, 4, 51–72. https://doi.org/10.19090/hk.2016.4.51-72

Laihonen, P. (2008). Language Ideologies in Interviews: A Conversation Analysis Approach. Journal of Sociolinguistics, 12(5), 668–693. https://doi.org/10.1111/j.1467-9841.2008.00387.x

Márku, A. (2008). Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyarfiatalok körében. Uzhhorod, Berehove: Poliprint.

Molnár Csikós, L. (2016). Vajdasági helységnévrendezés a XXI. Században. In G. Vilmos, Z. Karmacsi, & E. Tóth (Eds.), Értékek és kihívások. A 2015. márius 26–28. között Beregszászon a nyelvi és kulturális sokszínűség Kelet-Közép-Európában: érték és kihívások című konferencián elhangzott előadások anyagai. I. kötet. Nyelvtudomány (pp. 145–165). Uzhhorod: Autdor-Shark.

Petrović, T. (2009). Srbi u Beloj Krajini. Jezička ideologija u procesu zamene jezika. Belgrade: Balkanološki Institut.

Pilipenko, G. P. (2011). Serbskii yazyk voevodinskikh vengrov (s uchetom funktsionirovaniia slovenskogo yazyka prekmurskikh vengrov i porabskikh sloventsev) [Serbian Language of the Vojvodina Hungarians (with Regard to the Functioning of the Slovenian Language of Hungarians in Prekmurje and the Slovenes in Porabje)]. Saarbriuken: Lambert.

Pilipenko, G. (2016). Hungarian-Slavic Biligualism in Transcarpathia, Vojvodina and Prekmurje. Yearbook of Finno-Ugric Studies, 10(4), 20–30.

Rajsli, I. (2011). Kódváltás a vajdasági magyarok nyelvhasználatában. Hungarológiai Közlemények, 4, 108–120.

Rajsli, I. (2015). A kódváltás lexikai-szemantikai aspektusai a vajdasági magyar nyelvben. Hungarológiai Közlemények, 2, 90–104.

Rajsli, I. (Ed.). (2011). Bánáti földrajzi nevek. Vajdasági helységeinek földrajzi nevei. Novi Sad: Bölcsészettudományi Kar.

Stroud, Ch., & Mpendukana, S. (2009). Towards a Material Ethnography of Linguistic Landscape: Multilingualism, Mobility and Space in a South African Township. Journal of Sociolinguistics, 13(3), 363–386.

Termini. Magyar nyelvi kutatóhálózat. Retrieved from http://termini.nytud.hu

Wasserscheidt, Ph. (2015). Bilinguales Sprechen. Ein konstruktionsgrammatischer Ansatz (Doctoral dissertation). Fachbereich Philosophie und Geisteswissenschaften der Freien Universität Berlin, Berlin.

Zvekić-Dušanović, D. (2019). Magyar-szerb nyelvi interferencia az esethasználatban. Hungarológiai Közlemények, 3, 123–140. https://doi.org/10.19090/hk.2019.3.123-140