2021, Volume 18, Issue 3
|
Valéria Tóth Linguistic Prestige and Toponym Use at the Crossroads of Languages and Cultures
Voprosy onomastiki, 2021, Volume 18, Issue 3, pp. 66–84 (in English) Received on 16 February 2021 Abstract: The paper focuses on the general problems of ethnic and linguistic contacts, and their impact on toponymic systems. To illustrate these, the author uses empirical evidence from medieval Hungarian charters originating from the Carpathian Basin, and touches upon some later language contacts in the same area. The guiding principle of the paper is provided by the topics included in the title. First, it discusses the notion of linguistic prestige and its interpretation with regard to toponyms and the linguistic situation of the medieval Carpathian Basin. The author showcases that linguistic prestige played a significant role both in toponym borrowing and toponym use, so as it influenced the practice of medieval charter writing. Secondly, the paper highlights some of the general theoretical considerations of name-giving and toponym use which are closely related to the issue at hand. These refer to the nature of relations between toponyms and culture, as well as toponyms and identity. Finally, it investigates the phenomenon of toponym borrowing and name integration, while outlining a possible model of toponomastic analysis in relation to the latter. This model provides both a descriptive (synchronic) and historical (diachronic) framework for studying toponym pairs of different languages at different stages of name integration. The author proposes a functional approach to this model through the analysis of Hungarian–German toponym pairs, but due to its universal categories, this theoretical framework is applicable to any two languages in contact and any historical periods. Keywords: theoretical onomastics; linguistic prestige; toponyms; name borrowing; name integration; Carpathian Basin; German–Hungarian language contacts. Acknowledgements This study is part of the project carried out by the Research Group on Hungarian Language History and Toponomastics (University of Debrecen — Hungarian Academy of Sciences) as well as the project International Scientific Cooperation for Exploring the Toponymic Systems in the Carpathian Basin supported by the National Research, Development and Innovation Fund, Hungary (ID: NRDI 128270). References Benkő, L. (1998). Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Budapest: Akadémiai Kiadó. Cs. – Csánki, D. (1890–1913). Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Vols. 1–5). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. de Swaan, A. (2001). Words of the World: The Global Language System. Cambridge: Polity Press. Eichler, E. (1976). Sprachkontakte im Lichte der Onomastik. Onoma, 20, 128–141. Eichler, E. (1981). Sprachkontakte und Sprachebenen in der Onomastik. Onomastica Slavogermanica, 13, 7–19. Eichler, E., & Šrámek, R. (1984). Thesen zur toponymischen Integration. In E. M. Christoph, E. Eichler, K. Hengst, & R. Šrámek (Eds.), Sprachkontakt im Wortschatz (pp. 9–18). Leipzig: Wissenschaftliche Beiträge der Karl-Marx-Universität Leipzig. Gy. — Györffy, Gy. (1963–1998). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Vols. 1–4). Budapest: Akadémiai Kiadó. Hajdú, M. (2002). Névlélektan. In I. Hoffmann, D. Juhász, & J. Péntek (Eds.), Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet (pp. 43–72). Debrecen; Jyväskylä: Magyarságtudományi Társaság; Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudomá nyi Tanszéke. Hajdú, M. (2004). Hagyomány és újítás a névválasztásban. In F. Farkas (Ed.), Magyar névtani kutatások itthon és határainkon túl. Névtani tanácskozás Jászberényben (pp. 11–18). Budapest: Nyelvtudományi Társaság–Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar–TIT Jászsági Szervezete–Jászok Egyesülete. Hoffmann, I. (1993). Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Hoffmann, I. (2005). Régi helyneveink névadóinak kérdéséhez. Névtani Értesítő, 27, 117–124. Hoffmann, I. (2010). Névés identitás. Magyar Nyelvjárások, 48, 49–58. Hoffmann, I. (2014). Névés jelentés. In J. Bauko, & K. Benyovszky (Eds.), A nevek szemiotikája (pp. 5–21). Nyitra: Konstantin Filozófus Egyetem, Közép-Európai Tanulmányok Kara. Hoffmann, I. (2017a). Víznevek és településnevek etnikumtörténeti tanulságai. Történeti Földrajzi Közlemények, 5, 47–61. Hoffmann, I. (2017b). A Bakonyalja etnikai viszonyai a honfoglalást követő évszázadokban. In R. Hajba Renáta, P. Tóth, & F. Vörös (Eds.), “…ahogy a csillag megy az égen…”. Köszöntő kötet Molnár Zoltán tiszteletére (pp. 137–150). Szombathely: Savaria University Press. Hoffmann, I. (2019). Linguistic Reconstruction — Ethnic Reconstruction. Onomastica Uralica, 15, 5–12. Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2017). History of Hungarian Toponyms. Hamburg: Buske. Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2018). Régi magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai. Budapest: Gondolat Kiadó. Hoffmann, I., & Tóth, V. (2016). A nyelviés az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpátmedencében. Századok, 150, 257–318. Hough, C. (Ed.). (2016). The Oxford Handbook of Names and Naming. Oxford: Oxford University Press. Kenyhercz, R. (2014). A szláv helynévformánsok kölcsönzéséről (az -óc végű helynevek a magyarban). Nyelvtudományi Közlemények, 110, 205–226. Kiviniemi, E. (1978). Nimistöntutkimus ja paikallishistoria. Helsinki: Paikallishistoriallinen toimisto. Lőrincze, L. (1947). Földrajzineveink élete. Budapest: Néptudományi Intézet. Nyirkos, I. (1989). A tulajdonnevek hírértékéről. In L. Balogh, & F. Ördög (Eds.), Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján (pp. 290–294). Zalaegerszeg: Zalaegerszeg Város Tanácsa VB. Művelődé si Osztálya. Póczos, R. (2002). Nyelvi kölcsönhatások a helynévrendszerekben. In I. Hoffmann, D. Juhász, & J. Péntek (Eds.), Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet (pp. 99–106). Debrecen; Jyväskylä: Magyarságtudományi Társaság; Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudomá nyi Tanszéke. Póczos, R. (2005). Nyelvtörténeti szempontok az Árpád-kor etnikai vizsgálatához. Névtani Értesítő, 27, 136–143. Póczos, R. (2006). Az Árpád-kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi-etnikai összetételéhez. Helynévtörténeti Tanulmányok, 2, 87–105. Póczos, R. (2010). Nyelviérintkezésés a helynévrendszerek kölcsönhatása. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Sandnes, B. (2016). Names and Language Contact. In C. Hough (Ed.), The Oxford Handbook of Names and Naming (pp. 540–553). Oxford: Oxford Univeristy Press. Sándor, K. (1998). A magyar–török kétnyelvűségés ami körülötte van. In I. Lanstyák, & G. Szabómihály (Eds.), Nyelviérintkezések a Kárpát-medencében, különös tekintettel a magyarpárú kétnyelvűségre (pp. 7–26). Pozsony: Kalligram, A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. Solymosi, L. (2011). Anyanyelv és jogiírásbeliség a középkori Magyarországon. Történelmi Szemle, 53(4), 479–501. Šrámek, R. (1978). Zu den theoretischen Problemen der Namenforschung im Sprachkontakt. Onoma, 22, 388–401. SRH — Emericus, S. (Ed.). (1937–1938, repr. 1990). Scriptores rerum Hungaricarum (Vols. 1–2). Budapest: Nap Kiadó. Tolcsvai Nagy, G. (2008). A tulajdonnév jelentése. In A. Bölcskei, & I. N. Császi (Eds.), Névés valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai (pp. 30–41). Budapest: Budapest Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék. Tóth, V. (2016). Személynévadásés személynévhasználat az ómagyar korban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Tóth, V. (2019). Methodological Problems in Etymological Research on Old Toponyms of the Carpathian Basin. Onomastica Uralica, 15, 13–30. |
 |
