2026. T. 23. №2
Вернуться к содержанию выпуска
|
Andrea Bölcskei THE HISTORY OF SETTLEMENT NAMES STANDARDIZATION IN THE HUNGARIAN LANGUAGE: PRINCIPLES, METHODS, AND ACHIEVEMENTS
Для цитирования Рукопись поступила в редакцию 31.08.2025 Аннотация: В Венгрии стандартизация географических названий — прежде всего официальных названий населенных пунктов — имеет более чем столетнюю историю. В данной статье представлен всесторонний обзор основных принципов, лежащих в основе национальной практики стандартизации ойконимов. К ним относятся монореферентность, историческая аутентичность, топонимическая и лингвистическая точность, семантическая мотивированность и этимологическая прозрачность. В статье также рассматривается, как и почему со временем менялась относительная значимость этих принципов. Кроме того, анализируется влияние международных практик стандартизации на цели, методы и результаты работы соответствующих государственных органов в Венгрии. Исследование опирается на предшествующие научные работы и на первичные источники, касающиеся текущей политики и недавних изменений. Показано, что современная практика стандартизации названий населенных пунктов — как в самой Венгрии, так и в соседних странах, в которых проживает венгероязычное меньшинство, — в первую очередь направлена на сохранение исторически сложившейся топонимической целостности венгерского языкового ареала в пределах Карпатского бассейна. В соответствии с международными тенденциями в области стандартизации географических названий в последние годы усилилось сотрудничество между экспертами, государственными органами, муниципалитетами и местными сообществами в процессе принятия решений. Настоящий обзор дает основания полагать, что достижение устойчивых результатов в области стандартизации требует тщательного баланса между уважением к историческим традициям и адаптацией к современным моделям использования географических названий. Ключевые слова: венгерский язык; топонимия; названия населенных пунктов; стандартизация географических названий; принципы именования; органы, регулирующие именование географических объектов; Венгерский комитет по географическим названиям; сеть исследований венгерского языка Termini Литература Beregszászi, A. (1997). Magyar helységnevek Kárpátalján a nyelvi tervezés tükrében [Hungarian Settlement Names in the Light of Language Planning in the Transcarpathian Region]. In P. B. Gergely, & M. Hajdú (Eds.), Az V Magyar Névtudományi Konferencia előadásai [Proceedings of the 5th Hungarian Conference on Onomastics] (Vol. 1) (pp. 356–361). Budapest; Miskolc: Magyar Nyelvtudományi Társaság; Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete. Bölcskei, A. (2012). Helynevek standardizációja: alapelvek, terminológiai kérdések a nemzetközi és a magyar gyakorlatban [Geographical Names Standardization: Principles, Terminological Questions in the International and Hungarian Practice]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 7, 85–102. Bölcskei, A., & Mikesy, G. (2016). The New Hungarian Translation of Glossary of Terms for the Standardization of Geographical Names. WP No. 87/10. Retrieved from https://unstats.un.org/unsd/geoinfo/UNGEGN/docs/29th-gegn-docs/WP/WP87_10_Glossary_of_Terms_Hungarian_translation.pdf Dambuev, I. A. (2022). Chislitel’nye v toponimii: variarovanie I normalizatsiia [Numeral Adjectives in Russian Toponymy: Variation and Standardization]. Voprosy onomastiki, 19(1), 117–138. https://doi.org/10.15826/vopr_onom.2022.19.1.006 Dollimore, A., & Jordan, P. (Eds.). (2021). Place Names and Migration: Proceedings of the Symposium in Vienna. Hamburg: Dr. Kovač. Dollimore, A., & Watanabe, K. (Eds.). (2020). The Classification of Exonyms: Proceedings of the 21st UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. ECSEED — East Central and South-East Europe Division of the United Nations Group of Experts on Geographical Names. Retrieved from https://ecseed.zrc-sazu.si Fábián, P., Földi, E., & Hőnyi, E. (1998). A földrajzi nevek helyesírása [The Orthography of Geographical Names]. Budapest: Akadémiai Kiadó. Faragó, I. (2001). A magyar névhasználat változásai a Kárpát-medencét ábrázoló térképeken [Changes in the Use of Hungarian Names on Maps of the Carpathian Basin]. Geodézia és Kartográfia, 53(1), 5–10, 53(2), 16–23. FB — Földrajzinév-bizottság [Hungarian Committee on Geographical Names]. Retrieved from https://kormany.hu/kozigazgatasi-es-teruletfejlesztesi-miniszterium/foldrajzinev-bizottsag FNESz — Kiss, L. (1988). Földrajzi nevek etimológiai szótára [Etymological Dictionary of Geographical Names] (Vols. 1–2) (4th ed.). Budapest: Akadémiai Kiadó. Földi, E. (1993). Kárpátalja 1939. évi hivatalos helységnevei [The 1939 Oficial Settlement Names in the Transcarpathian Region]. Névtani Értesítő, 15, 106–108. Hajdú-Moharos, J. (Ed.). (2000). Magyar Településtár [Hungarian Gazetteer]. Budapest: Kárpát-Pannon Kiadó. HUNGEO’96 — Bassa, L., et al. (2000). HUNGEO’96 Magyar Földtudományi Világtalálkozó állásfoglalása a Kárpát-térség magyar földrajzi neveinek használatáról [Resolution of the World Summit of Hungarian Earth Scientists on the Use of the Hungarian Geographical Names of the Carpathian Area]. In J. Hajdú-Moharos (Ed.), Magyar Településtár [Hungarian Gazetteer] (pp. 681–683). Budapest: Kárpát-Pannon Kiadó. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2011–2021). Name & Place — Contributions to Toponymic Literature and Research (Vols. 1–9). Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2013). Toponyms in Cartography. Proceedings of the Toponymic Sessions at the 25th International Cartographic Conference. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2014). The Quest for Definitions: Proceedings of the 14th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2015). Confirmation of the Definitions: Proceedings of the 16th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2016a). Place-name Сhanges: Proceedings of the Symposion in Rome. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., & Woodman, P. (Eds.). (2016b). Criteria for the Use of Exonyms: Proceedings of the 17th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., Bergmann, H., Burgess, C., & Cheetham, C. (Eds.). (2011). Trends in Exonym Use: Proceedings of the 10th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. Jordan, P., Švehlová, I., & Woodman, P. (Eds.). (2018). A Survey of Exonym Use: Proceedings of the 19th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting. Hamburg: Dr. Kovač. Kerfoot, H. (2006). Some Examples of Legislation Concerning Geographical Names Authorities. In Manual for the National Standardization of Geographical Names (pp. 107–115). New York: United Nations. Retrieved from http://unstats.un.org/unsd/publication/seriesm/seriesm_88e.pdf Lanstyák, I. (2006). Határtalanítás [“Abolishing” Borders]. In A. Mártonfi, K. Papp, & M. Slíz (Eds.), 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére [101 Papers in Honour of Ferenc Pusztai] (pp. 181–188). Budapest: Argumentum Kiadó. Lelkes, Gy. (Ed.). (1998). Magyarhelységnév-azonosítószótár [Dictionary of Hungarian Settlement Names] (2nd ed.). Baja: Talmi Kiadó. Lizanec, P. (1999). Még egyszer a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevének visszaállításáról [Once Again on the Issue of Restoring the Historical Names of Transcarpathian Settlements Inhabited by Hungarians]. Névtani Értesítő, 21, 163–168. Mező, A. (1982). A magyar hivatalos helységnévadás [Oficial Practices of Settlement-Name Giving in Hungary]. Budapest: Akadémiai Kiadó. Mező, A. (1999). Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz [Data to the Official Practices of Settlement-Name Giving in Hungary]. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke. MF — Magyarország Földrajzinév-tára [Gazetteer-Database of Geographical Names]. Retrieved from https://lechnerkozpont.hu/oldal/magyarorszag-foldrajzinev-tara MH — Magyarország Helységnévtára [Gazetteer of Hungary]. Retrieved from https://www.ksh.hu/apps/hntr.main Mikesy, G. (2020). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names]. Catastrum, 7(4), 47–56. Mikesy, G. (2021). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1960-as évek [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1960s]. Catastrum, 8(3), 52–64. Mikesy, G. (2022a). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1970-es évek [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1970s]. Catastrum, 9(1), 39–50. Mikesy, G. (2022b). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből. 1970-es évek (2. rész) [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1970s (part 2)]. Catastrum, 9(4), 55–64. Mikesy, G. (2023a). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1980-as évek (1. rész) [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1980s (part 1)]. Catastrum, 10(2), 29–38. Mikesy, G. (2023b). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1980-as évek (2. rész) [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1980s (part 2)]. Catastrum, 10(4), 43–58. Mikesy, G. (2024). Egységesítés a földrajzi nevek használatában. Szemelvények a Földrajzinév-bizottság történetéből, 1990-es évek [Standardization in the Use of Geographical Names. Excerpts from the History of the Hungarian Committee on Geographical Names: The 1990s]. Catastrum, 11(3), 35–47. https://doi.org/10.59884/Catastrum.2024.3.35 Molnár Csikós, L. (2015). Vajdasági magyar hivatalos helységnevek [Oficial Hungarian Settlement Names in Vojvodina, Serbia]. In J. Gasparics, & G. Ruda (Eds.), Adalékok adélvidéki magyarok nyelvéhez és kultúrájához [Additional Data on the Language and Culture of Hungarian Communities in the Region of Délvidék] (pp. 59–67). Pilisvörösvár: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület. Molnár Csikós, L. (2016). Vajdasági helységnévrendezés a XXI. században [Standardization of Settlement Names in Vojvodina in the 21st Century]. In V. Gazdag, Z. Karmacsi, & E. Tóth (Eds.), Értékek és kihívások [Values and Challenges] (Vol. 1, pp. 145–151). Ungvár: Autdor-Shark. Molnár Csikós, L. (2020). Vajdasági utcanévtáblák és helységnévtáblák problematikája [Problems of Street and Settlement Name Signs in Vojvodina, Serbia]. In M. Péti, Gy. Schwarcz, & B. Ress (Eds.), Multidiszciplináris tanulmánykötet a Kárpát-medence és magyarságának egyes társadalmi, gazdasági, környezeti jelenségeiről és kihívásairól [A Multidisciplinary Collection of Studies on Various Social, Economic and Environmental Phenomena and the Challenges Facing the Hungarian Population of the Carpathian Basin] (pp. 107–118). Budapest: Nemzetstratégiai Kutatóintézet. Molnár Csikós, L. (2021, 03.06). Vajdasági helységnévtáblák [Settlement Name Signs in Vojvodina, Serbia]. E-nyelv Magazin [E-Language Magazine]. Retrieved from https://e-nyelvmagazin.hu/2021/03/06/vajdasagi-helysegnevtablak/ Molnár Csikós, L. (2023). A vajdasági magyar helységnevek hivatalos használatának problémái [Problems of the Official Use of Hungarian Settlement Names in Vojvodina, Serbia]. Hungarológiai Közlemények, 24(4), 145–153. https://doi.org/10.19090/hk.2023.4.145-153 Péntek, J. (2004). A magyar nyelv szótárai, nyelvtanai, kézikönyvei és a határon túli magyar nyelvváltozatok. Az MTA határon túli kutatóállomásainak feladatait is ellátó nyelvi irodák állásfoglalása [Dictionaries, Grammars, and Handbooks of the Hungarian Language, and Hungarian Language Varieties beyond the Borders: A Position Statement of the Linguistic Offices that also Perform the Functions of the Hungarian Academy of Sciences’ Research Stations outside Hungary]. Magyar Tudomány, 49(7), 724–726. Radó, S. (1970). Névtudomány és kartográfia. A Földrajzinév-bizottság tevékenysége [Onomastics and Cartography. Activities of the Committee on Geographical Names]. In M. Kázmér, & J. Végh (Eds.), Névtudományie lőadások. II. Névtudományi Konferencia [Papers in Onomastics. Proceedings of the 2nd Hungarian Conference on Onomastics] (pp. 344–349). Budapest: Akadémiai Kiadó. Sebők, L. (1997). Határokon túli magyar helységnévszótár [Dictionary of Hungarian Minority Settlement Names]. Budapest: Teleki Intézet. Szabómihály, G. (2007a). Ahatártalanítás ahelynevek területén [“Abolishing” Borders in the Domain of Place Names]. In S. Maticsák (Ed.), Nyelv — nemzet — identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyelvészeti előadásai 1 [Language— Nation— Identity. Linguistic Proceedings of the 6th International Congress of Hungarian Studies. 1] (pp. 153–170). Budapest; Debrecen: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. Szabómihály, G. (2007b). Magyar neve? Szlovákiai magyar helységnevek standardizációs problémái [Standardization of Hungarian Settlement Names in Slovakia]. Névtani Értesítő, 29, 189–200. https://doi.org/10.29178/NevtErt.2007.15 Szabómihály, G. (2008). Ahatáron túli névhasználat és a nyelvi tervezés [Name Use and Language Planning in Hungarian Spoken outside Hungary]. In A. Bölcskei, & I. N. Császi (Eds.), Név és valóság. A VI. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai [Name and Reality. Proceedings of the 6th Hungarian Conference on Onomastics] (pp. 41–52). Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Szabómihály, G. (2009). Ahatáron túli magyar helynevek standardizációs kérdései [Standardization of Hungarian Geographical Names Used outside the Present Borders of Hungary]. Korunk, 20(5), 95–99. Szabómihály, G. (2013). A szlovákiai magyar helységnevek standardizálásakor alkalmazott elvek [Principles of Hungarian Settlement Names Standardization in Slovakia]. In J. Bauko, & K. Benyovszky (Eds.), Tulajdonnevek a fordítás és a kétnyelvűség kontextusában [Proper Names in the Context of Translation and Bilingualism] (pp.54–67). Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. Szabómihály, G. (2024). Aszervezett nyelvi menedzselés egy sajátos formája: a szlovákiai magyar településés településrésznevek kormányzati szintű szabályozása [A Specific Form of Organized Language Management: The Government-level Regulation of Hungarian Names for Settlements and Parts of Settlements in Slovakia]. In J. Bauko, & K. Presinszky (Eds.), Egyszerűésszervezett nyelvi menedzselés kétnyelvű környezetben [Simple and Organised Language Management in a Bilingual Environment] (pp. 79–94). Nyitra; Törökbálint: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara; Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat. (2017, May 26). Helynevek: A Kárpát-medencei magyar helynévanyag újrastandardizálása [Place Names: Re-standardization of Hungarian Geographical Names in the Carpathian Basin]. Retrieved from https://termini.nytud.hu/index.php/korabbi-programok/helynevek UNGEGN — United Nations Group of Experts on Geographical Names. Retrieved from https://unstats.un.org/unsd/ungegn Zalabai, Zs. (Ed.). (1995). Mit ér a nyelvünk, ha magyar? A „táblaháború” és a „névháború” szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990–1994 [What is Our Language Worth if It Is Hungarian? The“Signboard War” and the “Name War” in Hungarian-language Press Documents from Slovakia, 1990–1994]. Pozsony: Kalligram.
|
 |
