ВОПРОСЫ ОНОМАСТИКИ | PROBLEMS OF ONOMASTICS

Melinda Szőke
University of Debrecen
Debrecen, Hungary

Historical Toponomastics and the Study of Medieval Hungarian Forged Chartres: Chronological Layers of the Pécsvárad Abbey Founding Charter

Вопросы ономастики. 2023. Т. 20. № 1. С. 43–55.
DOI: 10.15826/vopr_onom.2023.20.1.003

Рукопись поступила в редакцию 10.01.2023
Рукопись принята к печати 28.02.2023

Аннотация: Латиноязычные монастырские уставные хартии, содержащие топонимы на местных языках, являются ценнейшими источниками по ранней истории европейских топонимических систем. Наряду с аутентичными, оригинальными уставами существует множество уставов поддельных или дошедших до нас лишь в копиях. Такого рода источники именуются в венгерской научной традиции хартиями с неясным хронологическим статусом. С точки зрения исторической лингвистики и топономастики, в таких документах справедливо предполагать наличие нескольких хронологических слоев. Опираясь на анализ устава Печварадского аббатства и на методы исторической топономастики, автор предлагает методику выявления таких слоев. Разрабатываемый в исследовании подход предполагает предварительное определение возможных исторических периодов, которые могли найти отражение в тексте исследуемого документа, и последующий лингвистический анализ с особым вниманием к топонимам как ключевым элементам содержания источника. Автор подчеркивает значимость двух методик анализа топонимического материала, позволяющих прояснить хронологическую атрибуцию конкретных топонимов: сравнительный анализ широко использующихся в латиноязычных венгерских хартиях латинских назывных конструкций, эволюция которых подчиняется определенной, статистически выявляемой закономерности, и методика топонимической реконструкции, предполагающая установление возможных путей эволюции имени с опорой на весь имеющийся массив историко-культурных, лингвистических, географических данных. Первая методика позволяет вычленить части текста, относящиеся к определенному хронологическому слою, в то время как использование второй методики позволяет устанавливать относительную хронологию эволюции топонима и, как следствие, приблизительно датировать ту его форму, которая зафиксирована в исследуемом источнике. Хотя предлагаемый анализ ограничен единственным документом, разрабатываемый автором подход может быть применен к широкому кругу латиноязычных источников, содержащих топонимические единицы на «народных» языках.

Ключевые слова: топонимия; хартии с неясным хронологическим статусом; латинские назывные конструкции; историческая топономастика; метод топонимической реконструкции; средневековая Венгрия.

Исследование поддержано Национальным агентством по науке, развитию и инновациям Венгрии (грант NKFIH 134389). Статья подготовлена в рамках деятельности Группы изучения истории венгерского языка и топонимии (Дебреценский университет — Венгерская академия наук).

Библиография

Bárczi, G. (1958a). A magyar szókincs eredete [The Origin of the Hungarian vocabulary]. Budapest: Tankönyvkiadó.

Bárczi, G. (1958b). Magyar hangtörténet [Hungarian Phonological History]. Budapest: Tankönyvkiadó.

Benkő, L. (1953). Hangtani tanulmányok a magyar kettőshangzók köréből [Phonological Studies from the Hungarian Diphthongs]. Nyelvtudományi Közlemények, 54, 37–62.

BMFN — Pesti, J. (Ed.). (1982). Baranya megyeföldrajzi nevei [Place Names of Baranya County] (Vols. 1–2). Pécs: Baranya Megyei Levéltár.

DHA, 1 — Györffy, Gy. (1992). Diplomata Hungariae Antiquissima. Accedunt epistolae et acta ad historiam Hungariae pertinentia 1. Ab anno 1000 usque ad annum 1196. Budapest: Akadémiai Kiadó.

EWUng. — Benkő, L. (Ed.). (1993–1995). Etymologisches Wörterbuch Ungarischen (Vols. 1–2). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Fedotov, M. R. (1996). Etimologicheskii slovar’ chuvashskogo iazyka [Etymological Dictionary of the Chuvash Language] (Vols. 1–2). Cheboksary: Chuvash State Institute of Humanities.

Fejérpataky, L. (1885). A királyi kancellária az Árpádok korában [The Royal Chancellery in the Age of the Árpáds]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia

FNESz. — Kiss, L. (1988). Földrajzi nevek etimológiai szótára [The Etymological Dictionary of Geographical Names] (Vols. 1–2). (4^th ed.). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Gallasy, M. (1989). Növénynévi alapú régi településneveink [Old Settlement Names Derived from Names of Plants]. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, 183, 83–93.

Gerstner, K. (2018a). Szókészlettörténet [History of Hungarian Vocabulary]. In J. Kiss, & F. Pusztai (Eds.), A magyar nyelvtörténet kézikönyve [Handbook of Hungarian Language History] (pp. 249–270). Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gerstner, K. (2018b). Hangtörténet [Historical Phonology]. In J. Kiss, & F. Pusztai (Eds.), A magyar nyelvtörténet kézikönyve [Handbook of Hungarian Language History] (pp. 103–128). Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Gombocz, Z. (1907). Régi török jövevényszavaink [Our Old Turkish Loanwords]. Magyar Nyelv, 3, 357–370.

Gy. — Györffy, Gy. (1963–1998). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza [Historical Geography of Hungary in the Age of the Árpád Dynasty] (Vols. 1–4). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Györffy, Gy. (1969). A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb forráskritikai vizsgálatok alapján [From the Beginnings of the Hungarian Church Organization Based on Recent Source-critical Studies]. MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei, 18, 199–225.

Györffy, Gy. (1977). István király és műve [King Stephen and his Achievements]. Budapest: Gondolat.

Györffy, Gy. (1994). King Saint Stephen of Hungary. New York: Columbia University Press.

Hoffmann, I. (2004). Az oklevelek helynévi szórványainak nyelvi hátteréről [On the Linguistic Background of Toponymic Remnants in Charters]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 1, 9–61.

Hoffmann, I. (2010). A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás [The Founding Charter of the Abbey of Tihany as a Source of Toponym History]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Hoffmann, I. (2019). Linguistic Reconstruction — Ethnic Reconstruction. Onomastica Uralica, 15, 5–12.

Hoffmann, I. (2020). Adat és elmélet a Kárpát-medence korai ómagyar kori nyelvi viszonyainak vizsgálatában [Data and Theory in the Study of Linguistic Relations in the Carpathian Basin during the Old Hungarian Era]. Magyar Nyelv, 116, 386–401.

Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2017). History of Hungarian Toponyms. Hamburg: Buske.

Hoffmann, I., Rácz, A., & Tóth, V. (2018). Régi Magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai [Old Hungarian Place Naming. Toponyms of the Early Old Hungarian Era as Sources of Hungarian Language History]. Budapest: Gondolat Kiadó.

Jakubovich, E., & Pais, D. (1929). Ó-magyar olvasókönyv [Old-Hungarian Reading Book]. Pécs: Danubia.

Kenyhercz, R. (2016). A középkori oklevelek átírási gyakorlatának nyelvtörténeti vonatkozásai [The Philological Aspects of Transcription Practices in Medieval Charters]. Helynévtörténeti Tanulmányok, 12, 7–44.

Kenyhercz, R. (2020). A Szepes vármegyére vonatkozó középkori oklevelek filológiai tanulságai [Philological Findings from the Historical Linguistic Study of Medieval Charters from Szepes County]. Magyar Nyelvjárások, 58, 81–108.

KMHsz. — Hoffmann, I. (Ed.). (2005). Korai magyar helynévszótár 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád vármegye [A Dictionary of Early Hungarian Toponyms 1000–1350. I. Abaúj–Csongrád Counties]. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke. Kniezsa, I. (1928–1929). A magyar helyesírás a tátárjárásig [The Hungarian Orthography before the Tartar Invasion]. Magyar Nyelv, 24, 188–197, 257–265, 318–327; 25, 27–34.

Kovács, É. (2018). A Százdi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás [The Founding Charter of the Abbey of Százd as a Source of Toponym History]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Kristó, Gy. (1996). Hungarian History in the Ninth Century. Szeged: Szegedi Középkorász Műhely.

Ligeti, L. (1986). A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előttés az Árpád-korban [The Relations of the Hungarian Language with Turkic before Magyars’ Land Acquisition and in the Árpád Era]. Budapest: Akadémiai Kiadó.

MTsz. — Szinnyei, J. (Ed.). (1893–1901). Magyar tájszótár [Hungarian Regional Dictionary] (Vols. 1–2). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Munkácsi, B. (1882). Török kölcsönszók [Turkish Loanwords]. Magyar Nyelvőr, 11, 56–61.

OklSz. — Szamota, I., & Zolnai, Gy. (Eds.). (1902–1906). Magyar oklevél-szótár. Pótlék a Magyar Nyelvtörténeti Szótárhoz [Hungarian Charter Dictionary. Supplement to the Hungarian Dictionary of Language History]. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.

Róna-Tas, A. (1999). Hungarians and Europe in the Early Middle Ages. An Introduction to Early Hungarian History. Budapest: CEU Press.

Solymosi, L. (2006). Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban [Written Culture and Society in the Árpád Era]. Budapest: Argumentum Kiadó.

Szamota, I (1895). A tihanyi apátság 1055-iki alapítólevele mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke [The 1055 Founding Charter of the Abbey of Tihany as the Oldest Authentic and Contemporary Linguistic Record of the Hungarian Language]. Nyelvtudományi Közlemények, 25, 129–167.

Szentgyörgyi, R. (2009). Terminológiai széljegyzet a Tihanyi alapítólevél kétnyelvű helymeghatározásaihoz [Terminological Marginal Note for Bilingual Locations of the Founding Charter of Tihany]. Magyar Nyelv, 105, 62–68.

Szentpétery, I. (1930). Magyar oklevéltan [Hungarian Diplomatics]. Budapest: Magyar Történelmi Társulat.

Szentpétery, I. (1942). A középkori oklevélátiratok hibáinak elemzése [Analysis of Mistakes in Medieval Transcripts]. In Emlékkönyv Melich János 70. születésnapjára [Memorial Volume on the 70^th Anniversary of János Melich] (pp. 401–423). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.

Szőke, M. (2006). A garamszentbenedeki apátság alapítólevelében szereplő szórványok nyelvi alkata és szövegbeli helyzete [The Linguistic Lorm and Textual Position of the Toponymic Remnants of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek]. In Z. Kovács, & P. Szirák (Eds.), Juvenilia. Debreceni bölcsész diákkörösök antológiája [Juvenilia. Anthology of Debrecen Humanities Students] (pp. 263–274). Debrecen: Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó.

Szőke, M. (2015). A garamszentbenedeki apátság alapítólevelének nyelvtörténeti vizsgálata [Historical Linguistic Analysis of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek]. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.

Szőke, M. (2017). A Bakonybéli alapítólevél birtokneveiről [Estate Names in the Founding Charter of the Bakonybél Abbey]. Magyar Nyelvjárások, 55, 137–151.

Szőke, M. (2018a). A hamis oklevelek a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok szemszögéből [Forged Charters from the Perspective of Linguistic Analysis]. Századok, 152, 419–434.

Szőke, M. (2018b). The Textual Positioning of Toponyms in Latin Language Medieval Hungarian Charters. Onomastica Uralica, 12, 31–43.

Szőke, M. (2019a). A Historical Linguistic Analysis of Hungarian Toponyms in Non-Authentic Charters. Onomastica Uralica, 15, 97–108.

Szőke, M. (2019b). A Pécsváradi oklevél Scedluc helynevéről [On the Scedluc Toponym of the Charter of Pécsvárad]. Helynévtörténeti tanulmányok, 15, 107–120.

Szőke, M. (2020a). The Historical Linguistic Analysis of the Interpolated Sections of the Founding Charter of the Abbey of Garamszentbenedek. In L. Balode, & C. Zschieschang (Eds.), Onomastic Investigations 2 (Proceedings of the International Scientific Conference „Onomastic Investigations” Riga, May 10–12, 2018) (pp. 273–285). Riga: LU Latviešu valodas institūts.

Szőke, M. (2020b). A latinizálás és hiánya a pécsváradi apátság alapítólevelében [The Latinization and its Absence in the Foundation Charter of Pécsvárad Abbey]. Névtani Értesítő, 42, 29–46.

Szőke, M. (2020c). A Pécsváradi oklevél helyneveinek szövegkörnyezete [The Textual Context of Toponyms in the Charter of Pécsvárad]. Magyar Nyelvjárások, 58, 109–120.

TESz. — Benkő, L. (Ed.). (1967–1976). A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára [The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian language] (Vols. 1–3). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Tóth, V. (2019). Methodological Problems in Etymological Research an Old Toponyms of the Carpathian Basin. Onomastica Uralica, 15, 13−30.

WOT — Róna-Tas, A., & Berta, Á. (2011). West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian (Vols. 1–2). Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.

Zsoldos, A. (2020). The Árpáds and Their People. An Introduction to the History of Hungary from cca. 900 to 1301. Budapest: Research Centre for the Humanities.